A hő- és füstelvezető berendezések létesítése biztonsági, ám gazdasági kérdés is egyben. Ha egy épületben nagyon rövid menekülési útvonalakat lehet(ne) létrehozni, akkor praktikusan nincs szükség hő- és füstelvezetésre, hiszen a tűz kezdeti szakaszában biztosítható a bent tartózkodók menekülése és menekítése. Az épületek mérete, használhatósági és praktikus szempontjai azonban ezt legtöbbször nem teszik lehetővé.

Biztosítani kell tehát egy füstmentes menekülési útvonalat az emberek számára, valamint a tűzoltóság biztonságos bejutását az épületekben, amelyen keresztül menekíthetik a sérülteket és megkezdhetik a tűz oltását. A hő- és füstelvezetés egyik alapvető célja tehát a személyvédelem. A tűz kezdeti fázisában már nagyon intenzív lehet a füstképződés, miközben a hőmérséklet emelkedése egy bizonyos pontig nem jelentős. A tűz keletkezése utáni 10-20 percen belül érkezik a helyszínre a tűzoltóság, mindeközben az emberek saját erejükből menekülnek.

Biztosítani kell, hogy a hő- és füstelvezető berendezések kialakítsanak egy füstmentes tartózkodási zónát, amelyben az emberek tájékozódni tudnak, megtalálják a menekülési útvonalat jelölő irányjelzőket, és a füstmérgezés veszélye nélkül tudják elhagyni a helyiségeket. A füst a mennyezet alatt gyűlik össze, tehát innen elvezetve biztosítani kell, hogy kialakuljon egy 1,6 - 2 m vastag füstmentes zóna, amelyben biztonságos a menekülés és a tűzoltóság által végzett menekítés.

1. ábra

Ennek egyik módja a gépi hő- és füstelvezetés, amelyet sematikus formában az 1. ábrán mutatunk be. A tűzjelző berendezés által működésbe hozott ventilátorok biztosítják a keletkező füst elvezetését. A füst elvezetése mellett biztosítani kell a légutánpótlást.

A természetes hő- és füstelvezetés nyíló tető- vagy oldalablakokon keresztül széles körben ismert módszer (2. ábra). Ennél a megoldásnál a füstgázok távozásához a hőmérsékletkülönbség jelenti a hajtóerőt. Egy nyári hónapban azonban ez a hőmérsékletkülönbség elenyésző lehet; adott esetben 10-20 percnek is el kell telnie, mire a jelentős termikus hajtóerő kialakul, mindeközben a füstképződés már rendkívül intenzív.

2. ábra

A menekülési útvonalak füstmentesítésének bevált módja a túlnyomásos szellőztető berendezés. Néhány példa ezek alkalmazására:

• zárt menekülő lépcsőházak,
• zárt lépcsőházak; egyetlen menekülési útvonal,
• előtér nélküli menekülő lépcsőházak,
• lépcsőházak kiemelt biztonsági kockázattal a használat szempontjából, pl. idősek otthona,
• zárt középfolyosó,
• biztonsági felvonók aknái és előterei.

Ezeket a készülékeket érinti az új EN 12101-6 uniós jogszabály. Az előírás szerint elvárás a túlnyomásos lépcsőházakkal szemben zárt ajtók esetén az 50 Pa-t nem meghaladó, ellenőrzött túlnyomás biztosítása, nyitott ajtók esetén a szabad keresztmetszeten legalább 0,75 m/s-os levegő kiáramlási sebesség, valamint a berendezésnek 3 másodpercen belül reagálnia kell a nyomásviszonyok változására (ajtók nyitása/záródása), és az előbbi két követelményt ezen időn belül biztosítania kell. Ez az előírás kizárja a lassú reagálású/felfutású berendezések alkalmazását. A mélygarázsok szellőztetésére eddig kizárólagosan használt légcsatornázott rendszerek mellett nemrégiben Magyarországon is megjelentek az ún. Jet-ventilátoros rendszerek.

A mélygarázsok jellegzetessége, hogy elszívó berendezéseik mind vész-, mind normál üzemben működnek, előbbi esetben hő- és füstelvezetés, utóbb a gépjárművek kipufogó gázainak elvezetése a feladat.

3. ábra

A 3. ábrán a két rendszer működésének elve látható. A megfelelően elhelyezett Jet-ventilátorok a garázs teljes térfogatában képesek eltávolítani a füst/CO gázokat.

A Jet-ventilátoros megoldás előnyei:

• jobb légminőség a hatékonyabb elszívás miatt (nincs pangó zóna),
• a magas helyi károsanyag-koncentrációt csökkenti,
• a légcsatorna hálózat elmaradhat!
• üzemeltetési költségmegtakarítás: kb. 20-40%.

A megfelelő rendszer a tervezők, a tűzvédelmi szakértő és az átvevő hatóság közös munkájának eredményeként kerül kialakításra.