Az ország gazdasági fejlődésének félreismerhetetlen jele, hogy egymás után épülnek a (bér)irodaházak. Gyakran, az arra alkalmas régi, meglévő épületekből hoznak létre modern irodaépületet, de sok új irodaház is épül. Amennyiben nincs konkrét bérlő az épületre, a beruházó egylégterű, ún. „open space" irodai tereket épít meg, s ezek a terek tetszés szerinti módon alakíthatók az egyedi bérlői igények szerint. Az építtetőnek alapvető érdeke, hogy épülete minél alacsonyabb költségekkel üzemeltethető legyen, és az eltérő bérlői igényeknek könnyen meg tudjon felelni. A mai kor követelményeinek megfelelően az épületek klimatizáltak, minden munkaállomás számítógép-, telefon- és internetkapcsolattal rendelkezik, a házat pedig automatikus tűzjelző, esetleg tűzoltó hálózat védi. Összességében elmondható, hogy jelentős mennyiségű épületgépészeti, illetve egyéb gyenge/erős áramú vezeték célba juttatása a feladat. A tradicionális, álmennyezet felett történő vezetés mellett újabban gyakran döntenek a kettős padló alkalmazása mellett, az esetleges födémegyenetlenségek kiegyenlítése, illetve az egyszerűbb kábelelhúzások megoldása érdekében.

Az álpadlók típusai

Az álpadlókat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk: vannak a bontható (kazettás), illetve az üreges, monolit álpadló rendszerek. Az üreges álpadlóknak két további fő típusa van:

• Öntött üreges álpadló: A teherviselő réteg egy vékony, legtöbbször fából, gipsz- vagy cementrostból vagy speciális gipszkartonból készült, bentmaradó zsaluzatra öntött esztrichből áll.
• Száraz üreges álpadló: Gyorsan felépíthető, nedvesség nélküli kettőspadló rendszer.

Tűzvédelmi követelmények

Az álpadlókkal szemben R - teherhordó képesség, E - integritás, és I - szigetelés követelménye jelentkezik. Egy kivételtől eltekintve minden esetben egyszerre kell teljesíteni e hármas követelményt, vagyis az álpadlónak meg kell akadályoznia a tűz (lángok és forró gázok) megjelenését a járófelületen, miközben a teherhordó képességét is megőrzi.

Az épületen belüli beépítési pozíciótól függően két fő alkalmazási területet különböztethetünk meg: általános helyen, illetve kiürítési útvonalon alkalmazott álpadló. Az álpadlókra vonatkozó követelményeket a beépítési hely, az épület tűzállósági fokozata, illetve az épület szintszáma határozza meg. A tényleges tűzvédelmi paramétereket táblázatokba foglaltuk össze, amelyek ide kattintva tölthet le.

A problémák

A tervezési fázisban a cél általában a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás kiválasztása. Egyszerű megoldásnak tűnik ezért egylégterű irodai területet tervezni, s ebben az esetben az álpadló esetében is alacsonyabb szintet kell teljesíteni. A tényleges használatbavételkor azonban problémát jelenthet, hogy más követelmény vonatkozik az általános területre /pl. irodák/, illetve a menekülési útvonalakra. Amennyiben a bérlő zártfolyosós, illetve középfolyosós kialakítás mellett dönt, a menekülési útvonalon cserélni kell az elemeket, illetve rosszabb esetben bontani szükséges. Természetesen ha a teljes területen a szigorúbb követelményeknek megfelelő álpadló található, akkor bármilyen irodai kialakítás megfelelő. További problémát okozhatnak a tervezett padlószőnyegek is. A padlószőnyegekre ugyancsak vonatkoznak tűzvédelmi követelmények, vagyis tűz esetén meg kell akadályozniuk a tűz továbbterjedését. A padlószőnyegeket azonban „nem éghető" (A1 tűzvédelmi osztályú) aljzatra fektetve vizsgálják, azaz hiába van megfelelő minősítése egy padlószőnyegnek, ha azt mondjuk B tűzvédelmi osztályú álpadlóra kívánják beépíteni, tűz esetén másként fog viselkedni.

Válaszfal és álpadló

Normál válaszfalak tűzvédelmi szempontból korlátozás nélkül építhetők álpadlóra. Amennyiben a falszerkezetnek a tűz, illetve a füst terjedését kell meghatározott ideig megakadályoznia, akkor a helyes műszaki megoldás az, ha az álpadlót megszakítva a falszerkezet födémtől födémig zár. Ezek a következő esetek:

• tűzszakasz határoló fal,
• füstgátló fal,
• menekülési útvonal falszerkezete,
• meghatározott tűzállósági határértékkel rendelkező tűzgátló fal (pl. raktár fal)

Tűzjelzés és oltás álpadló alatt

Több paraméter határozza meg, hogy mikor kell az álpadló alatti teret bevonni a tűzjelző védelembe.

Álpadló alatti térbe abban az esetben kell tűzjelző érzékelőt telepíteni, ha nem minősíthető alacsony kockázatúnak.

Az álpadló alatti tér a következő esetekben minősíthető alacsony kockázatúnak:

• az álpadló járófelületét tartó szerkezet nem éghető (A1) anyagú,
• az álpadló járófelületét képező szerkezet legalább nehezen éghető anyagú,
• az álpadló alatti fallal le nem választott tér hossza vagy szélessége nem haladja meg a 10 métert,
• az álpadló alatti térben bármelyik 1 m² alapterületre meghatározott tűzterhelés kisebb, mint 25 MJ,
• az álpadló alatti tér magassága nem haladja meg a 0,5 métert, és a padló feletti belmagasság nem haladja meg a 4,0 métert, az álpadló füsttömör kialakítását bármely 1,0 x 1,0 méteres felületén 40%-os mértékben füstöt áteresztő legalább 1 cm átmérőjű áttörésekkel, lukakkal, nyílásokkal megszakítják,
• nem tartalmaz biztonsági berendezéshez kapcsolódó vezetéket (kivéve a legalább 30 percig működőképes, tűzálló kábeleket).