Tűzfalak megfelelő kialakítása
Takács Lajos Gábor | 2009.05.29.
A tűzfal meghatározása ugyan egyértelmű, ám a definíció talán nem a legfontosabb dologra összpontosít. Szerzőnk véleménye szerint a tűz terjedésének megakadályozásában alapvető fontosságú a tűzfal állékonysága és ellenállóképessége oldalirányú erőhatásokra. Ehhez azonban megfelelő módon kell megtervezni és kialakítani ezt a szerkezetet.
 

A tűzfal definíciója a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendeletben a korábbi, 2/2002 (I:23.) BM rendelethez képest változatlanul maradt:

2.2.1. Tűzfal: az épületet függőlegesen, - a tetőszerkezetet is - átmetsző, nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.

A definíció véleményem szerint pontatlan. A tűzfal legfontosabb célja ugyanis nem az épület átmetszése, hanem az, hogy épülettűz idején az általa elválasztott tűzszakaszok egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás fellépése esetén is megőrizze stabilitását, integritását, hőszigetelését (ezért kellett rá megállapítani REI-M tűzállósági követelményt).

A tűzfalra, a tűzgátló falra és a tűzgátló födémre az alábbi definíciókat javasoltam, amely szakmai egyeztetést és további pontosítást követően az OTSZ 2009. évben kiadásra kerülő módosításába is bekerült:

  • Tűzfal: A vonatkozó előírásoknak megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit (stabilitását, integritását, hőszigetelését).
  • Tűzgátló fal: A vonatkozó előírásoknak megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelválasztó) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza.
  • Tűzgátló födém: A vonatkozó előírásoknak megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelválasztó) födémszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza.

A fent idézett követelményeknek kétféle szerkezet felel meg:

  • A tartószerkezetektől elválasztott, egyszeres tűzfal, amely önmagában csak kis magasságig állékony, a szomszédos, elválasztandó szerkezetekhez viszont nem merevíthető, mivel azok állékonyság-vesztése esetén is meg kell őriznie állékonyságát (ez megfelel a korábbi hazai szabályozások fogalom-meghatározásai között szereplő tűzfallal);
  • Nagy épületmagasság esetén vagy zártsorú beépítésnél, telekhatárok között a kizárólag dilatációs egységhatáron létesíthető kettős tűzfal, amelynél az egyes tűzfalak az egyes, elválasztásra kerülő szerkezetekhez merevítettek; ez azt is jelenti, hogy mindkét tűzfal saját, önálló tűzgátló szerkezetekkel (tűzgátló ajtók, csappantyúk stb.) rendelkezik, tehát minden kiegészítő szerkezetet meg kell kettőzni.

1 sz. kép. Egyszeres és kettős tűzfalak összehasonlítása tűzgátló fallal 

A tűzfalak szerkezeti stabilitására vonatkozó előírás számos ország előírásaiban régóta szerepel. Minden tűzfalnak természetesen tetőszinti tűzterjedés elleni gáttal, illetve a homlokzaton is tűzterjedés elleni gáttal kell záródnia; fontos követelmény a homlokzati és a tetőszinti tűzterjedés elleni gát csatlakozásának megfelelő kialakítása a védelmi síkok felületfolytonosságának elve szerint.

A tűzfal tehát olyan szerkezet - akár egybe van építve az épület tartószerkezetével, akár attól függetlenül valósul meg - amely a szomszédos épületszerkezetek tűzeseti állékonyság-vesztését szerkezeti kialakításától függően a tűzállóságát érintő károsodás nélkül képes elviselni. Egyes országokban a tűzfalat olyan fokozott követelményeket teljesítő tűzgátló szerkezetként értelmezik, amelynek nyílásmentes kialakítás esetén tűzoltósági beavatkozás nélkül is meg kell akadályoznia a tűzterjedést.

 2 sz. kép. Acélszerkezet hőtágulása által kimozdított és felső szakaszán stabilitását vesztett téglafal épülettűz után

3 sz. kép. Acélszerkezet tűzeseti alakváltozása miatt leomlott a téglafal egy része

A tűzfalakra és a tűzgátló falakra vonatkozó egyéb szerkezeti sajátosságok (ezek hazai jogszabályban még nem jelentek meg):

  • A kettős tűzfalba kerülő kiegészítő tűzterjedést gátló szerkezeteket (tűzgátló ajtók, tűzvédelmi csappantyúk stb.) duplikálni kell, azaz a kettős tűzfal mindkét falában egyenértékűen be kell őket építeni. Amennyiben elfogadjuk a tűzfal nemzetközileg is elterjedt definícióját, illetve annak megoldását kettős tűzfallal, akkor nem zárható ki, hogy a tűzidőtartamon belül a tűzfal két része közül az egyik állékonyságát veszíti, ezzel az abba beépített tűzterjedést gátló kiegészítő szerkezetek is megsemmisülnek. Ebben az esetben a másik tűzfal - kiegészítő tűzterjedést gátló szerkezetivel együtt - egyedül kell megakadályozza a tűzterjedést egyik oldalról a másikra.
  • A tűzfal legyen függőleges (síkváltás tehát csak vízszintes értelemben megengedett), és az épület teljes szélességére és magasságára ki kell terjedjen. Ez az előírás a tűzgátló falakra nem vonatkozik!
  • A telekhatárra telepített tűzfalat légudvarok, légaknák nem szakíthatják meg. A hazai építési gyakorlatban a hagyományos zártsorú beépítésnél számos légudvar, légakna szakította meg a tűzfalat. Mivel ide általában WC és fürdő helyiségek - tehát alacsony tűzterhelésű helyiségek - ablakai nyíltak, tűzesetben ez nem okozott gondot. Ma azonban jellemzően egyterű lakások esetén az utólagos tetőtér-beépítések során gyakran konyha is nyílik a légudvarokba, légaknákba, ráadásul az új légaknákat, légudvarokat a meglévő, szomszédos légaknákkal, légudvarokkal összeforgatva alakítják ki. A telekhatárra telepített tűzfalat belső udvarral csak akkor szabad megszakítani
  1. amennyiben az egymással szembe néző nyílásos homlokzatok között megfelelő tűztávolság tartható
  2. és a tűzfal két oldalán kialakított nyílások között a homlokzati tűzterjedés elleni gát megtartható.
  • Tűzfalon vagy tűzgátló falon fagerendát vagy acélgerendát átvezetni tilos. Az acélgerenda jelentős tűzeseti alakváltozása során károsíthatja a falat, a falba épített fagerenda tűz esetén elégve a fal integritásának elvesztését okozza. A fa-vagy acélgerendákat a falszerkezetben kialakított konzolra kell feltámasztani, amennyiben biztosítható, hogy a gerendák állékonyság-vesztése vagy azt megelőző hőtágulása nem okozza a tűzfal stabilitásvesztését vagy integritásának, hőszigetelésének csökkenését (lásd 4 sz. kép).

4 sz. kép. Acél- vagy fagerenda helyes felfekvése tűzfalra vagy tűzgátló falra

  • Egyszeres tűzfalra előregyártott, félmonolit, zsaluzó kéregpaneles vagy monolit vasbeton födém feltámasztható, azonban az egyes födémek a falra legfeljebb 10…12 cm-t fekhetnek fel és nem vezethetők át teljes keresztmetszetében (lásd 5 sz. kép). Ennek oka, hogy a tűzfal egyik oldalán lévő födém állékonyság-vesztése esetén se károsítsa oly mértékben a tűzfalat, hogy integritás-vesztés lépjen fel (tűzterjedést lehetővé tevő repedés alakuljon ki).
  • Kettős tűzfal falaira előregyártott, félmonolit, zsaluzó kéregpaneles vagy monolit vasbeton födém teljes felületen feltámasztható, amennyiben a tűzfalak közötti dilatációs elválasztásban a födémek is teljes mértékben elválasztásra kerülnek. (lásd 6 sz. kép)

5-6 sz. képek. Egyszeres és kettős tűzfal vasbeton födémekkel alkotott kapcsolatai

  • Gépészeti és elektromos vezetékek tűzfallal, illetve tűzgátló fallal alkotott, tűzállósági szempontból megfelelő kapcsolata az alábbi legyen:
  1. Kémény vagy gépészeti akna a tűzfalat, tűzgátló falat nem szakíthatja meg (csak akkor, ha az aknafal szerkezetének tűzvédelmi jellemzői megegyeznek az alapszerkezet tűzvédelmi követelményeivel).
  2. Egyrétegű anyagból készült tűzfalban, tűzgátló falban (tégla, vasbeton, gázbeton blokk stb.) gépészeti vezetéket szabad vezetni, azonban csak egyik irányból történő elhelyezés megengedett oly módon, hogy a falat áttörő vezetékeket tűzterjedést gátló tömítéssel kell ellátni.
  3. Többrétegű anyagból készült tűzfal vagy tűzgátló fal esetén (pl. szerelt szerkezet) bármilyen épületgépészeti vagy épületvillamossági vezetéket csak úgy szabad elhelyezni, hogy az a tűzvédelmi célú réteg felületfolytonosságát nem szakíthatja meg (pl. acélvázas, kétoldali gipszrostlemez burkolattal ellátott falszerkezet gipszrostlemez kérgeit nem törheti át). Ebben az esetben a csővezetékek csak előtétfallal, a tűzfal vagy tűzgátló fal előtt vezethetők. Kivétel, ha a megszakítás helyén a fallal megegyező tűzállóságú tűzgátló tömítés kerül alkalmazásra (ez a kivétel csak elméleti jellegű, gyakorlati jelentősége nincs, csak a szemlélet bemutatására alkalmas).

A fenti elveknek megfelelő kialakítású tűzfalak és tetőszinti tűzterjedés elleni gátak részletrajzai jelentek meg a 9/2008 (II.22.) ÖTM rendeletben. Az alábbiakban a rajzok kismértékben korrigált, az OTSZ várhatóan 2009-ben megjelenő módosításában szereplő változatát közöljük.

7 sz. kép. Egyszeres, önhordó tűzfal acélszerkezetű csarnokok elválasztására, tetőszinti tűzterjedés elleni gáttal

A 7 sz. képen egy, az elválasztott épületrészektől függetlenített tűzfal tetőszinti tűzterjedés elleni gátja látható, lapostető esetén. Látható, hogy a vízszigetelést a hóhatárig fel kell vezetni a tűzfalra, de mivel a tűzfal a szomszédos tartószerkezetektől dilatált kialakítású, a szigetelést acéllemez vendégfalakra rögzítjük (3). A tűzfal és a vendégfal között mozgást lehetővé tevő ásványi szálas hőszigetelés (15) és párazárást biztosító tömítés (8) készül. A tetőszinti tűzterjedés elleni gát minimális mérete csak az éghető anyagú szigetelések lezárása fölött vehető figyelembe. Figyeljük meg a tűzfalat lezáró vasbeton koszorút; amennyiben a koszorút hőszigeteléssel kell ellátni, az már csak A1 tűzvédelmi osztályú lehet.

8 sz. kép. Kettős tűzfal acélszerkezetű csarnokok elválasztására, tetőszinti tűzterjedés elleni gáttal

A 8 sz. képen a baloldali tűzfal a baloldali dilatációs egységhez, a jobboldali tűzfal pedig a jobboldali dilatációs egységhez van merevítve, így bármelyik szerkezet is veszíti állékonyságát - károsítva ezzel a hozzá kapcsolt tűzfalat - a szomszédos tűzszakasz és az ahhoz tartozó tűzfal továbbra is be tudja tölteni rendeltetését.

[www.tuzfal.com]