Korábban az épületek merevítő szerkezeteire semmilyen tűzvédelmi követelmény nem vonatkozott. A 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott OTSZ azonban a pillérekkel, falakkal, födémekkel egyenértékű követelményeket fogalmaz meg a merevítő rendszerekre is. Milyen indokok vezethettek az új előírásokhoz?

A merevítés tűzeseti szerepei az alábbiak:

• Ellen kell állnia a tűz során fellépő hőtágulásokból származó erőknek (különösen veszélyes a vízszintes szerkezeti elemek hőtágulása, ami a pillérekre oldalirányú erőhatást eredményez).
• Amennyiben a merevítő rendszer az épület egyéb tartószerkezeteinél gyengébb tűzvédelmi paraméterekkel rendelkezik, az egyébként állékony épület a tűz során merevítés nélkül marad, ami veszélyeztetheti az épület állékonyságát is a tűzesetet követően (pl. szélteher esetén).

Számos esetben a merevítő rendszerek az épület tartószerkezeteitől eltérő anyagból készülnek, így eltérő tűzvédelmi paraméterűek. A tartószerkezettől eltérő anyagból készült merevítő rendszerek számos esetben gyengébb tűzállóságúak a tartószerkezeteknél. A leggyakrabban alkalmazott merevítési megoldások és ezek tűzvédelmi problémái az alábbiak:

• Előregyártott vasbeton szerkezeteket gyakran merevítenek acélszerkezetekkel. Az acél zártszelvények tűzeseti hőtágulása - ami a kilágyulást előzi meg - az előregyártott vasbeton elemek kapcsolatainál új, többlet igénybevételt okoz, amelyre a szerkezet nincs méretezve. (lásd: 1. kép)
• Acélszerkezeteknél gyakori, hogy a kiegészítő, tűzállóságot növelő védelemmel ellátott szerkezet azonos anyagú merevítését nem látják el tűzállóságot növelő védelemmel. Ez azért helytelen, mert a tartószerkezethez kapcsolódó, védelem nélküli merevítés hőhidat képez tűz esetén, így az egyébként tűzállóságot növelő védelemmel ellátott tartószerkezet tűzállóságát jelentősen csökkentheti. Megjegyzendő, hogy nemcsak a merevítő rendszer, hanem egyéb csatlakozó épületszerkezetek is hasonló problémát okozhatnak (pl. kapuvázak, felülvilágítók kerete stb.), ezért az egyébként tűzvédelmi követelménnyel nem rendelkező acélszerkezeteket is a tartószerkezettel megegyező védelemmel kell ellátni! (lásd: 2. kép)
• Faszerkezeteknél elterjedőben van a horganyzott acél szalagokkal vagy acél sodronyokkal készített merevítés. A vékony, filigrán acélszerkezetek megfelelő tűzállóságú védelemmel nem láthatók el (még a hőhatásra habosodó festékeknél is szükséges bizonyos szerkezeti vastagság), ráadásul a tűzben gyorsan felmelegedő acélszerkezet a fa elszenesedését lokálisan meggyorsítja (a kapcsolódási ponton). A tűzállóságot növelő burkolattal védett szerkezeteknél természetesen ez nem probléma, csak a látszó faszerkezeteknél. (lásd: 3. kép)

Az OTSZ alapvető célkitűzése, hogy olyan követelményeket állapítson meg, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra - amennyiben az időbeli követelmények meghatározhatók - biztosítsa a bentlévők biztonságos menekülését, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást. Régi közhely, de igaz: minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem. Könnyen belátható tehát, hogy az épületszerkezetek tervezésénél, méretezésénél a szerkezetet komplexen kell vizsgálni, minden kapcsolódó elemével együtt. Az Eurocode szabványsorozat szerint a tartószerkezetek tűzteherre történő ellenőrzését is három szinten kell elvégezni: az egyes szerkezetek ellenőrzése mellett vizsgálni kell a szorosan összefüggő (pl. forgatónyomaték átadására alkalmas módon összeépített) szerkezeti alrendszereket, majd a teljes épületet is.

1. kép: Acélszerkezettel merevített előregyártott vasbeton szerkezet

2. kép: Acélszerkezet hőhatásra habosodó festése kivitelezés közben. Megfigyelhető a kiegészítő szerkezetek védelme is 

3. kép: Faszerkezet merevítése acélszerkezettel