A tűzállósági fokozat az új OTSZ-ben
Wagner Károly | 2009.03.01.
A tűzállósági fokozat az új OTSZ-ben is központi szerepet kapott, azaz továbbra is az egyik legfontosabb kiindulási paraméter az építmények és részeik tűzvédelmi tervezésénél. Az új szabályozás több ponton lényegesen eltér a korábbitól; a cikk az újdonságokat vázolja fel.
  

A tűzvédelmi tervezés alapja

A tűzállósági fokozat fogalma a következő: egy építmény egészére, és tűzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzállósági határértékének és éghetőségének követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján. (OTSZ 5. rész I/2. fejezet, 2.2.8. pont)

A definíció visszafogottan fogalmaz: a tűzállósági fokozat nemcsak az épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereinek követelményét határozza meg, hanem pl. a tűzszakaszok megengedett legnagyobb alapterületét, a kiürítés megengedett időtartamát, a tűztávolság mértékét is alapvetően befolyásolja.

A tűzállósági fokozat öt kategóriája

A korábbiakkal megegyezően továbbra is öt tűzállósági fokozat választható, illetve választandó (I-V). Nem változott a fokozat jelölése és szigorúsága közötti összefüggés: az I. tűzállósági fokozat jelenti elvileg a legnagyobb biztonságot és a legszigorúbb követelményeket, az V. fokozat a legenyhébb. Az „elvileg" kifejezés használata arra utal, hogy az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályát és tűzállósági határértékét meghatározó táblázatokban felfedezhetők olyan esetek, amikor a szigorúbb tűzállósági fokozathoz alacsonyabb követelmény tartozik - ennek korrigálása az OTSZ módosítása keretében várható.

Nem változott az építmény, illetve építményrész tűzveszélyességi osztálya és tűzállósági fokozata közötti kapcsolat:

  • „A" és „B" tűzveszélyességi osztály esetén I-II.;
  • „C" tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
  • „D" tűzveszélyességi osztály esetén I-IV.,
  • „E" tűzveszélyességi osztály esetén I-V. fokozat alkalmazható.

Finomhangolás kockázati alapon

Természetesen ezt az elnagyolt megközelítést tovább finomítja a jogszabály, az építmény kockáztatottsága alapján. Az egyes tűzállósági fokozatok és a hozzájuk tartozó építmények, rendeltetések a következők:

Az I. tűzállósági fokozatnak megfelelően alakítandó ki:

  • magas épület,
  • középmagas, tömegtartózkodásra szolgáló épület, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség padlószint-magassága a 13,65 m-t meghaladja;

Legalább a II. tűzállósági fokozatnak megfelelően alakítandó ki:

  • bölcsőde, óvoda, szociális otthon,
  • zárt gépjárműtároló (épület),
  • a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló, kétszintesnél magasabb épület,
  • középmagas épület,
  • az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó épületek alatti kettő és annál több pinceszintek,

Legalább a III. tűzállósági fokozatnak megfelelően alakítandó ki:

  • többszintes iskola (idetartozik a földszintes iskola is),
  • a kétszintesnél magasabb, többszintes lakóépület,
  • a kétszintesnél magasabb, többszintes közösségi épület abban az esetben, ha nem tartozik szigorúbb (I. vagy II.) tűzállósági fokozatba,
  • a többszintes nyitott gépjárműtároló építmény,
  • a mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló legfeljebb kétszintes épület,

Legalább a IV. tűzállósági fokozatnak megfelelően alakítandó ki:

  • a "C" tűzveszélyességi osztályba sorolású, függőleges térelhatároló nélküli, fedett terek épületszerkezetei,
  • a legfeljebb egy pinceszinttel, földszinttel és egy emeleti szinttel (vagy beépített tetőtérrel) rendelkező lakó- és üdülőépület,
  • az egyszintes közösségi rendeltetésű épület, aminek befogadóképessége a 25 főt meghaladja, de legfeljebb 50 fő,

Legalább az V. tűzállósági fokozatnak megfelelően alakítandó ki:

  • a legfeljebb egyszintes üdülő- és közösségi épület, amelynek befogadóképessége legfeljebb 25 fő.

Látható, hogy a korábbiakhoz képest megjelent az építmény, építményrész kockázatát  jellemző tényezők között a befogadóképesség, a nagy befogadóképességű (tömegtartózkodású) helyiség magassági elhelyezkedése, a mozgásban/cselekvőképességben korlátozott személyek jelenléte.

Abban az esetben, ha a jogszabály (ami nem csak az OTSZ lehet az I/4. fejezet 1.2.8. pontja szerint, bár a cikk írásakor még nincs egyéb, erre vonatkozó előírás) alapján nem dönthető el a tűzállósági fokozat, akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) állásfoglalását kell beszereznie a tervezőnek.

A tűzállósági fokozat meghatározásakor a jogszabály szövegére és a fogalmak OTSZ szerinti értelmére oda kell figyelni: pl. a II. fokozatnál említett zárt gépjárműtároló az I/2. fejezet fogalom-meghatározása (2.3.9. pont) alapján csak gépjárműtároló épület (és nem helyiség) esetében érvényes!

Több fokozat egy épületben

Nemcsak az építmény egészére, hanem egyes részeire is meghatározható, illetve bizonyos esetekben meghatározandó a tűzállósági fokozat. A korábbi előírások ezt nem preferálták, vagyis az építmény egészére határozták meg a tűzállósági fokozatot (az előírások nem voltak teljesen egyértelműek, de a gyakorlat ezzel nem „foglalkozott"). A módosítás célja az volt, hogy az építmény magasabb kockázatot képviselő és ezért szigorúbb követelményeknek megfelelő része (pl. egy magasépület, I. tűzállósági fokozattal), ne határozza meg aránytalanul szigorúan egy alacsonyabb kockázatot magában rejtő építményrész (pl. a magasépülethez csatlakozó lepényépület) követelményeit. A változás tehát a korábbi előírások racionális enyhítése, de természetesen vannak feltételei:

  • a különböző tűzállósági fokozatú építményrészeknek egymástól külön tűzszakaszt kell képezniük,
  • egymás mellett helyezkednek el,
  • egymástól dilatációs hézag választja el.

Az OTSZ előírja, hogy az eltérő tűzállósági fokozatú építményrészeket önálló (másik tűzszakasz érintése nélküli) kiürítési útvonallal kell létesíteni, de ha erre nincs lehetőség, akkor a jogszabály megengedi a kiürítés másik tűzszakaszon keresztüli biztosítását is. Az építési engedélyezés előtt, a tervezői egyeztetés során célszerű tisztázni, hogy a szakhatóság álláspontja szerint sincs-e mód az önálló kiürítési útvonal kialakítására.

A tűzgátló épületszerkezeteket a szigorúbb tűzállósági fokozatú építményrészhez tartozóan kell kialakítani, és értelemszerűen a szigorúbb tűzvédelmi paraméterekkel (tűzvédelmi osztály, tűzállósági határérték).

Az egymás melletti elhelyezkedés és a dilatált kialakítás magyarázata az építményrészek tönkremenetelével, egymásra hatásával függ össze: a magasabb tűzállósági fokozat a tűzzel szemben nagyobb ellenállóképességet jelent, amit hátrányosan befolyásolna egy azzal statikailag összefüggő, pl. alatta elhelyezkedő, de alacsonyabb tűzállósági fokozatú építményrész tönkremenetele.

Több rendeltetés egy épületben

A vegyes rendeltetésű épületek eltérő rendeltetéseit külön tűzszakaszként kell létesíteni, de a jogszabály egy másik pontja lehetőséget ad az eltérő rendeltetések közös tűzszakaszba helyezésére. Ez az enyhítés azokra a rendeltetési egységekre nem alkalmazható, amelyeknél a szabályozás a főrendeltetés tűzvédelmi követelményeinél magasabb követelményeket ír elő (az épület főrendeltetése az OKF magyarázata szerint a legnagyobb alapterületű rendeltetés; abban a ritka esetben, ha két eltérő rendeltetés alapterülete megegyezik egymással, az OKF-től kell kérni a főrendeltetés megállapítását). Ilyen magasabb követelmény lehet a szigorúbb tűzállósági fokozat is!

Vegyes rendeltetés vs. tűzszakaszolás

Az OTÉK már nem hatályos fogalma szerint a vegyes rendeltetésű épület olyan épület, amelyben az egyes önálló rendeltetési egységek biztonsági feltételrendszere egymástól eltérő (a hatályos definíció szerint vegyes rendeltetésű épület: amelyben két vagy több egymástól eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egység van vagy létesül, azaz elmaradt az eltérő biztonsági feltételrendszer). Egy gyakorlati példa: általában egy lakás és egy általános jellegű iroda nem különbözik egymástól tűzvédelmi szempontból, de az utóbbiban a jogszabály már évek óta megköveteli a tűzjelző berendezést, ha az iroda alapterülete meghaladja az 500 négyzetmétert, és többszintes épületben vagy középmagas épületben található. Vagyis nem kell egymástól tűzszakaszhatárral elválasztani az irodát és a lakást: a földszintes épületben; valamint a többszintes és a középmagas épületben 500 négyzetméter iroda-alapterületig.

A vegyes rendeltetésű épület tűzállósági fokozata megegyezik a különböző tűzállósági fokozatú épületrészek tűzállósági fokozatai közül a legszigorúbbal. Lényeges változás a korábbiakhoz képest az, hogy korábban csak középmagas és magasépületben kellett az eltérő rendeltetéseket külön tűzszakaszba helyezni, a jelenlegi előírás nem veszi figyelembe az épület magasságát (azaz „alacsonyságát": a földszintes és a többszintes épületekben is teljesülnie kell ennek az előírásnak).

Speciális szabályok

A tűzállósági fokozatra vonatkozó előírásokból kitűnik, hogy az OTSZ továbbra is megenged bizonyos, az épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire vonatkozó enyhítéseket.

Az egyszintes, „A" és „B" tűzveszélyességi osztályú, függőleges térelhatároló szerkezet nélküli fedett terek tartó pillérei és oszlopai tekintetében a (korábban is enyhített) követelmény változatlan, csupán hozzáigazították a tűzállósági határérték megváltozott fogalmához (0,25 óra tűzállósági határértékből R15 lett a követelmény).

Szintén megmaradt az a lehetőség, hogy a teljes területen tűzjelző és oltóberendezéssel ellátott, illetve a megengedett legnagyobb alapterület legfeljebb 25 %-át kitevő alapterületű tűzszakasz esetében az épületszerkezeteket az eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó szerkezet tűzállósági határérték-követelményére lehet tervezni (a tűzvédelmi hatóság engedélyével). Ez azonban nem érinti a többi követelményt, azoknál az eredeti tűzállósági fokozat a mértékadó.

A jogszabály tartalmaz szigorításokat is. A IV. tűzállósági fokozatú, de „C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények esetében a megengedett maximális tűzszakaszméretet a III. tűzállósági fokozat szerint kell meghatározni.

Egy bizonyos esetben pedig a tűzszakaszon belüli szerkezetek követelményeit eltérő tűzállósági fokozat alapján kell megállapítani. Ha a tűzoltási felvonulási területre előírt követelmények (maradéktalanul vagy egyáltalán) nem teljesülnek, a rendelet ellensúlyozásként előírja, hogy az elsődleges épületszerkezeteknek meg kell felelniük az I. tűzállósági fokozat követelményeinek, a fedélszerkezet kivételével. Ha azonban ezt már jogszabály szerint is be kellene tartani, akkor valamennyi épületszerkezet követelményét az I. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

[www.tuzfal.com]