A paneles épületek tűzvédelmi problémái 1. rész
Takács Lajos Gábor | 2009.02.22.
Magyarországon jelenleg mintegy 507 ezer, paneles technológiával épült lakás létezik. A panelházak közül sokat újítanak fel, ám az utólagos hőszigetelés vagy a lapostető átalakítása során kevés szó esik a paneles épületek tűzvédelmi sajátosságairól, a rekonstrukció tűzvédelmi vonatkozásairól.

 

2007. február 26-án Debrecenben tűz ütött ki a Fényesudvar 6 sz. alatti 10 emeletes panelház egyik lakásában, s a tűz a fölötte és mellette található lakások mindegyikére kiterjedt. A tűzeset elemzése és a tűz terjedési módjainak behatárolása rávilágít a paneles technológiával készült középmagas épületek súlyos létesítési és használati hiányosságaira.

A tűzeset

A tűz a tanúvallomások és az épületszerkezeti károsodások egybefüggő információi szerint egy földszinti lakás konyhájában keletkezett a tűzhelyen hagyott étel meggyulladásával. Az így keletkezett tűz meggyújtotta a tűzhely melletti akna éghető anyagú határoló falát (faburkolat), onnan pedig a konyhai szagelszívó vezetékében lerakódott, kiszáradt olaj- és zsiradékmaradványok segítségével átterjedt az épület többi szintjére. A tüzet a jegyzőkönyvek alapján először a földszinti lakó észlelte; a harmadik emeleti lakó is füstöt érzett, majd miután a földszinten szembesült a tényekkel, ő hívta a tűzoltóságot.

A tűz keletkezési helye fölötti lakások konyhái szinte kivétel nélkül, a 10. emeletig kiégtek. Mivel a friss levegőt részben a földszinti lakásból kapta a tűz, ebben a lakásban a károsodás mértéke nem érte el a fölötte lévő szintekét. A tűz során keletkező hő és füst a tetőszinti átjárón keresztül átterjedt a szomszédos lépcsőházra is, ahol azonban csak füstszennyezést okozott, további tűz nem keletkezett.

A tűz terjedését befolyásoló tényezők         

  • Az épületgépészeti aknák „könnyen éghető", illetve „közepesen éghető" burkolata.
  • A konyhai szagelszívók szellőző vezetékeiben lerakódott éghető anyagú, kiszáradt olaj- és zsiradékmaradékok.
  • Az épületgépészeti aknákon belüli szellőzők megszakítás nélküli, tűzgátló zárószerkezeteket nélkülöző kialakítása, illetve a gravitációs működést segítő nagy keresztmetszete.
  • A szellőző vezetékek elszívó pontjainak a lakók általi „körbeépítése" éghető anyagú bútorokkal, anyagokkal.
  • A lakásbejárati ajtók gyenge, figyelembe nem vehető tűzállósága.
  • A lakások előtti zárt középfolyosók önálló hő- és füstelvezetésének hiánya, illetve a lépcsőházi füstelvezető rendszer működésképtelensége.

Megállapítható volt tehát, hogy az épületszerkezetek és az épületgépészeti rendszerek tűzvédelmi szempontból kedvezőtlen kialakítása rendkívüli mértékben elősegítette a tűz terjedését.

Egyéb hiányosságok

A szakértői vizsgálat során számos további kedvezőtlen létesítési és használati körülményt tártunk fel, amelyek a paneles technológiával létesült épületek tűzvédelmi megfelelősége szempontjából lényegesek, és amelyek országszerte általánosak az ilyen épületekben:

  • A pinceszinti zárt középfolyosó tűzgátló előterek nélkül kapcsolódik az általános emeleti szinteket kiszolgáló lépcsőházakhoz. Különösen kedvezőtlen, hogy a középfolyosóról nyíló, éghető anyagokat tartalmazó lakossági tárolók tűzállóság nélküli rácsos fémajtókkal kapcsolódnak a középfolyosóhoz.
  • A pinceszint kialakítása, és a lépcsőházakat a tetőszinten párosával összekötő zártfolyosók tűzterjedést gátló szakaszolatlansága miatt a Debrecen, Fényesudvar 5, 6, 7, 8. szám alatti 4 db lépcsőházi fogatot magába foglaló épülettömb egyetlen, mintegy 9.500 m2 területű tűzszakaszt alkot, ami az adott, kedvezőtlen tűzterjedési sajátosságokkal együtt oltástaktikailag rendkívül kedvezőtlen. A középfolyosós kialakítású Larsen-Nielsen rendszerű középmagas lakóépületeknél a tűzszakasz-terület még ennél is nagyobb lehet.
  • A szemétledobó aknája - szakaszolatlanságánál fogva - különösen alkalmas tűzterjedésre, ráadásul gyakran kerül bele rosszul eloltott cigarettacsikk, ami a szemétgyűjtő konténerbe jutva meggyújthatja a körülötte lévő éghető anyagokat.
  • A teherhordó homlokzati szendvicspanelek hőszigetelése éghető polisztirolhab. Az éghető anyagú hőszigetelés azonban a külső és a belső kéreg kapcsolatánál szerkezeti-tűzállósági problémát okoz; tűz esetén ugyanis a hőszigetelés vonalában lévő ablak károsodásával a tűz átterjedhet a hőszigetelésre, amelynek során károsodhat a belső, teherhordó kérget a külső, burkoló kéreggel összekapcsoló fémszerelvény, ami miatt a külső kéreg leeshet, veszélyeztetve a menekülést, mentést, illetve a tűzoltást végzőket.
  • A szomszédos lakásokhoz tartozó elektromos dugaljakat általában egy tengelyre fűzve helyezték el a vasbeton panelekben, és nincs közöttük beton kéreg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás szerint a lakáselválasztó falak tűzgátló kivitelűek, ám így a dugaljak vonalában a falak nem megfelelő tűzállóságúak.

Javaslatok

Véleményünk szerint a paneles épületek tűzvédelmi felkészültségét javító koncepció felállítása és szakhatóságként a területileg illetékes tűzoltóságok bevonása elengedhetetlen a paneles épületek bármely - akár nem építési engedély-köteles - központilag támogatott vagy egyedi felújítása, átalakítása előtt. A paneles technológiájú épületek tűzvédelmi megfelelőségének javítására a következő központi intézkedéseket javasoljuk:

  • Munkabizottság összeállítása, amely tematikusan, minden részletre kiterjedően feltárja a paneles technológiával épült épületek tűzvédelmi problémáit és javaslatot tesz az elvi megoldásokra.
  • A munkabizottság eredményeinek publikálása és közzététele, elérhetősége minden tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó szakember számára.
  • A beavatkozó tűzoltósági állomány részére oktatási segédanyag összeállítása és oktatások szervezése a paneles technológiával létesült épületek tűzesete során várható - és a hagyományos technológiával készült épületektől eltérő - tűzterjedési, tűzállósági és füstkiterjedési jelenségekről.
  • A paneles technológiával létesült épületek üzemeltetését végző cégek, közös képviselők részére segédanyag összeállítása az épületek speciális tűzvédelmi sajátosságairól, veszélyeiről, különös tekintettel a tűzvédelmi használati szabályokra, és megszegésük várható következményeire.

A fenti felvilágosító és tanácsadó munka elvégzése elodázhatatlan, mert egy tűzeset során a paneles technológiájú épületek jelenlegi állapotukban mind a lakók, mind pedig a tűzoltók számára veszélyt jelentenek. Felújításuk (energetikai vagy bármely más szempont vezérelte korszerűsítésük) során az átalakítás, felújítás körében és mértékében a jelenleg érvényes tűzvédelmi jogszabályok kielégítése szükségszerű, de tapasztalataink szerint ez a jelenleg folyó beruházásoknál nem mindenütt történik meg, különösen ott nem, ahol a felújítási folyamatban nem szerepel szakhatóságként az I. fokú tűzoltóság.

[www.tuzfal.com]