Épületvillamosság és tűzmegelőzés
Kiss Levente - Wagner Károly | 2009.02.04.
Az épületek villamos tervezése és kivitelezése során számos, a tűzvédelmet érintő hibát lehet elkövetni, ami a használatbavételi engedély megszerzését késlelteti. Az elektromos tervezés és a kivitelezés tehát több ponton befolyásolja egy épület tűzbiztonságát.

A kivitelező alapanyaga

A kivitelező számos segítségre számíthat: a létesítési előírásokra (jogszabályok, szabványok), a (villamos műszaki leírást tartalmazó) engedélyezési tervre, a tűzoltóság előírásait tartalmazó építési engedélyre, amelyek együtt jelentik az adott épület kivitelezésénél betartandó feltételeket. A részletmegoldásokat a tűzoltósággal a tervező és/vagy a kivitelező egyeztetheti, ilyenkor az egyeztetésről készített emlékeztető(ke)t is figyelembe kell venni. Fontos tehát, hogy ezekkel a dokumentumokkal rendelkezzen a kivitelező - igényelje ezeket, a beruházó/tervező pedig adja át részére. A gyakorlatban sokszor okoz problémát, hogy a kivitelezés során nem nézték át körültekintően az előzményeket, ezért a használatbavételi eljárás során kellemetlen meglepetések adódnak.

Nem elegendő a kiviteli terv kritikátlan szem előtt tartása, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a kiviteli terveket nem kell a tűzvédelmi szakhatósággal engedélyeztetni. A tűzvédelmi törvény komoly felelősséget ró a kivitelezőre: az észlelt tervezési hiányosságokat, szabálytalan megoldásokat jeleznie kell, és kezdeményeznie kell azok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetve a beruházónál (1996. évi XXXI. tv., 21. § (2) bek.).

Áramtalanítás tűz esetén

A tűzoltóság nem desztillált vizet használ oltásra, és ez valószínűleg sokáig így is marad. Éppen ezért a beavatkozó tűzoltók biztonsága érdekében, tűz esetére lehetővé kell tenni az áramtalanítást. Néhány egyszerű, de annál fontosabb dologra kell odafigyelni: az áramtalanítás helyére (észlelhetőség, hozzáférhetőség), az áramtalanítás fokozataira, a fokozatok jelölésére.

Az áramtalanítás helyének kialakításánál fontos, hogy a tűzoltóság megérkezési helyéhez közel legyen lehetőség az áramtalanítás végrehajtására. Ahol van tűzjelző berendezés, ott a tűzjelző központ (vagy másodkezelője) mellett kell elhelyezni az áramtalanító tablót, azaz egy helyre koncentráltan találhatóak meg a tűzoltásvezetőt támogató, informáló eszközök, és itt állandó felügyelet is van. Nagyon lényeges, hogy egyértelmű legyen: melyik kapcsoló működtetése mit idéz elő. Sajnos, egyelőre nem léteznek egységes fogalmak, és a tabló/áramtalanító kapcsolók egységes megjelenésére sincsen követelmény. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Mérnöki Kamara elektrotechnikai tagozatával közösen már tervbe vette a villamos tűzvédelmi megoldásokat részletező útmutatók elkészítését, s az első ilyen útmutató a tűzálló kábelezésekről már meg is jelent (bár az új tűzvédelmi jogszabály, a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet megjelenése miatt már a módosítása is megkezdődött), és később az áramtalanítás kérdésével is foglalkoznak majd. Addig is megpróbáljuk segíteni az eligazodást az előírások között.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) azt írja elő, hogy központilag és szakaszosan kell tudni áramtalanítani. Sajnos azt már nem magyarázza meg, hogy milyen szakaszokról is van szó. A gyakorlatban elterjedt a tűzszakaszonkénti áramtalanítás kialakítása, mivel a korábbi MSZ 1600 szabványsorozat ezt határozta meg. A jelenleg hatályos OTSZ-ből azonban egyenesen nem következik egyértelműen, hogy minden tűzszakaszt külön leválasztó kapcsolóval kell ellátni, ezért ennek szükségességét több tűzszakaszból álló, tűzvédelmi szempontból bonyolult épületek esetében érdemes a tűzoltósággal egyeztetni. Bizonyos esetekben, speciális rendeltetéseknél indokolt lehet, hogy a tűzszakaszok (vagy azokon belül további egységek) külön áramtalanítására, és így például a tűzzel nem érintett tűzszakasz „továbbélésére" lehetőség legyen: ide tartoznak például a kórházak (műtő, intenzív osztály működőképességének fenntartása). Gyakorlati ellenpéldaként lehet említeni az Arena Plaza bevásárlóközpontot: a tűzoltósággal való egyeztetés alapján „logikai egységenként" (üzletközpont, mozi, Tesco, mall) lehet önálló kapcsolóval áramtalanítani - a tűzszakaszok nagy száma (67) miatt a tűzszakaszonkénti áramtalanítás bonyolult, és a rengeteg kapcsoló a tűzoltásvezető részére zavaró lett volna.

Milyen fokozatai legyenek tehát az áramtalanításnak? Alapvető elv, hogy külön áramtalanító kapcsolót kell létesíteni az épület (illetve szükség szerint a tűzszakaszok, vagy a logikai egységek) normál fogyasztói részére, a tűzvédelmi fogyasztók részére, valamint a térvilágítás részére. A központilag kiépített szünetmentes tápegységek szekunder oldalának kikapcsolását is lehetővé kell tenni (e kapcsoló helyét célszerű előzetesen egyeztetni a tűzoltósággal, ezt ugyanis a megbízók nem szeretik könnyyen hozzáférhető helyre telepíteni). Azt is körültekintően kell tisztázni, hogy mi tekintendő tűzvédelmi fogyasztónak: vannak ugyanis olyan fogyasztók, amelyek első ránézésre nem tűnnek idetartozónak, mégis működniük kellene a normál fogyasztók áramtalanítása után (pl. pincegarázs szabadba nyíló kapuja - tűzeseti légpótló nyílásfelület).

Mivel az épületeket hosszú távra tervezik, rendkívül fontos, hogy a tablón a kapcsolók rendeltetését egyértelműen, maradandóan és olvashatóan jelöljék.

Fogalmak                                                                                                              

Számos kifejezés kering a szakmán belül, ám az egységes értelmezés, illetve definíciók hiányában ez a fogalmi bőség sajnos félreértések forrása. Az alábbiakban megkíséreljük a kapcsolódó fogalmak összegyűjtését, és javaslatot teszünk azok meghatározására (e javaslatok persze kritizálhatók).

- Tűzvédelmi áramtalanítás: tűz esetén egy épület (épületrész) valamennyi olyan villamos fogyasztójának egy meghatározott helyről történő leválasztása, amelynek feszültség alatti állapota a tűzeset során nem szükséges, indokolatlan.

- Tűzvédelmi főkapcsoló: olyan, e célra létesített és megfelelően jelölt leválasztó főkapcsoló, amelynek működtetésével a tűzvédelmi áramtalanítás végrehajtható.

- Teljes áramtalanítás: az épület (épületrész) tűzvédelmi áramtalanítását követően a még feszültség alatti villamos berendezések leválasztása, egy meghatározott helyről. A teljes áramtalanítást követően csak a saját, beépített tápforrással rendelkező berendezések maradhatnak feszültség alatt (azaz a központi szünetmentes tápegységek kimenő oldalát is ki kell kapcsolni a teljes áramtalanítás során).

- Tűzvédelmi fogyasztó (tűzvédelmi célú kiemelt/biztonsági fogyasztó): olyan, villamos energiával működő fogyasztó, melynek működését, energiaellátását tűz esetén meghatározott időtartamig biztosítani kell.

 

Áramtalanítás használatba vételkor

A használatbavételi helyszíni szemle során a tűzoltóság vizsgálja az áramtalanítás lehetőségét, kipróbálja a tűzvédelmi fogyasztók működését a normál fogyasztók áramtalanítását követően; valamint a működés megszűnését a teljes körű áramtalanítást követően. Az ideális az, ha a szemlén olyan állapotokkal találkozik pl. a kapcsolófeliratok esetében, amikkel a tűzoltásvezető is szembesül, és amikre egy éles helyzetben hagyatkozni kénytelen. Az áramtalanítási próbát természetesen a tűzoltósági szemle előtt végre kell hajtani, és az esetleges hibákat a tűzoltósággal közös próbáig meg kell szüntetni. A tűzoltósági próba végrehajtását, eredményét a szemléről felvett jegyzőkönyvben rögzítik, de ettől függetlenül a kivitelezőnek írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy milyen módon oldotta meg az áramtalanítást, illetve hogy annak sikeres próbáját megtartotta.

Áramtalanítás „hosszú távon"

Elektromos berendezések beépítésére, átalakítására természetesen a használatbavételi engedély megszerzése után is sor kerül. Nagyon lényeges, hogy az új berendezések áramtalanítása a meglévő áramtalanító kapcsolók, illetve áramtalanító tabló rendszerébe illeszkedjen, azaz: attól függően, hogy normál vagy tűzvédelmi fogyasztóról van szó, a meglévő kapcsolók működtetésével történjen meg az új berendezés leválasztása. Ennek persze alapfeltétele a meglévő villamos rendszer ismerete, áttekintése.

Ellenőrzési tapasztalatok

A tűzvédelmi hatósági ellenőrzések visszatérő tapasztalata, hogy a kapcsolószekrények feliratozása - ha van egyáltalán - alig segíti a tűzoltásvezetőt (és egy tűznél nincs jelen a villanyszerelő, aki a használatbavételi próbák során kéznél van). Volt olyan tűzeset, ahol a lakóház földszintjén, a bejárat közelében, de egymástól 3-4 méterre helyezkedett el a normál fogyasztók főkapcsolója és a tűzvédelmi fogyasztók főkapcsolója. Ezzel nem lett volna semmi baj, de a megtévesztő feliratozás miatt a tűzoltók a füstmentes lépcsőház ventilátorát is áramtalanították - szerencsére a leálló ventilátor nem idézett elő életveszélyt. Szintén meglepetést okozott - szerencsére csupán a tűzriadó gyakorlat végrehajtásakor - a semmitmondó „I-es fokozat" feliratú tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolása egy szállodában, amivel a tűzvédelmi fogyasztók tápellátása is megszakadt.

Tűzvédelmi fogyasztók

Melyek azok a villamos berendezések, amelyeknek a tűzvédelmi áramtalanítást követően is működni kell? Természetesen azok, amelyek biztonsági, életvédelmi berendezéseket működtetnek:

- nyomásfokozó oltóvízszivattyú

- sprinkler szivattyúk

- gépi füstelszívás

- füstelvezető nyílások működtetése

- túlnyomásos szellőző (füstmentesítés)

- motoros csappantyúk, zsaluk

- állandó felügyeletű helyiség (tűzjelzőközpont, stb.) világítása

- tűzjelző központ

- evakuációs hangosítás,

- biztonsági felvonók erőátviteli, világítási és biztonsági berendezései stb.

- a kiürítési útvonalak világítása /biztonsági világítás, irányfények/

 

(a cikk eredetileg a www.villanyszaklap.hu honlapon jelent meg)

[www.tuzfal.com]