Jogszabályok gyakorlati alkalmazása  
Az épületek kiürítésének követelményei 1. rész: Kiürítési útvonalak, folyosók
Kiss Levente
Küldés e-mailben Nyomtatható változat 
A tervező kötelessége és felelőssége, hogy úgy tervezze meg az épületet és annak helyiségeit, hogy azok veszély esetén egyszerűen, biztonságosan és gyorsan elhagyhatók legyenek. Mik az erre vonatkozóa jogszabályi előírások, és mi az, amit konkrétan nem írnak elő, de a jogszabály szelleméből következik?

Ez a cikk még a korábbi jogszabályok alapján készült. Az új OTSZ figyelembe vételével frissített változatot hamarosan közöljük.

 

Általános előírások

Az építményt úgy kell kialakítani, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek. A helyiség, a tűzszakasz és az építmény kiürítési útvonalait, valamint az azokon elhelyezett kijáratokat - a kiürítési idő alapulvételével - jogszabályba foglalt számítás alapján kell méretezni. (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 24. § (1-3.) bekezdés)

Az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén a benttartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I./6 fejezet 1.1. szakasz)

Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. (OTÉK 62.§ (8) bekezdés)

Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés és az építmény előírt időn belüli kiürítésének lehetővé tétele céljára lépcsővel és/vagy lejtővel kell áthidalni. Időszakos használat (pl. üzemi ellenőrzés) céljára hágcsó és rögzített létra létesíthető. (OTÉK 63.§ (1) bekezdés)

Az építmény közlekedő terei és helyiségei egyaránt tegyék lehetővé a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítsák továbbá veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése, vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

Kapualjat és áthajtót a rendeltetéséhez, a biztonságos használatához szükséges méretekkel, a tűzvédelmi követelmények szerint, a közhasználatú átjárót, áthajtót, aluljárót a külön előírásoknak megfelelő űrszelvénnyel kell kialakítani.

Az építményeket olyan méretű és számú bejárattal kell megvalósítani, hogy az építmény rendeltetése szerint biztonságosan használható és esetleges tűz esetén az előírt időn belül kiüríthető legyen. (OTÉK 95.§ (1-4),69.§ (1) bekezdés)

Megjegyzés: A mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek /pl. idősek, helyhez kötött betegek, gyermekek, mozgássérültek/ eltávozásának, eltávolításának feltételeinek meghatározásához az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állásfoglalását kell beszerezni.

Hova lehet kiüríteni?

Érthető okok miatt az esetek többségében a legbiztonságosabb, ha a kiürítés a szabadba történik. Vannak azonban olyan - az épület méretéből, tagoltságából fakadó - körülmények, amelyek miatt ez nem lehetséges. Biztonságos, és a jogszabály alapján engedélyezett megoldás lehet még a védett tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba, tetőfödémre, illetve a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra kialakított térbe tervezett és kialakított kiürítés.

A kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelelően biztonságos elhagyásának lehetőségét. (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 24. § (1-3.) bekezdés, a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/6. fejezet 1.2. szakasz)

Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a tűzszakaszolás, és különösen a függőleges tűzszakasz-határok kialakítása nem csupán a tűzterjedés korlátozásának eszköze, hanem kedvező hatást gyakorol az épületben tartózkodók kiürítési körülményeinek biztonságára is. A megengedett tűzszakaszméreten túl erre is érdemes gondolni a közösségi és lakóépületek tervezése során, főként ha ezek többszintesek, sőt középmagas vagy magas kategóriába tartoznak.

A tetőfödém tűzállósági határértéke ebben az esetben a tűzgátló födémekre vonatkozó követelményeket kell hogy teljesítse. Ezen túlmenően, ha a csapadékvíz elleni szigetelőréteg - amely legfeljebb 12 mm vastag - felülről szabadon marad, akkor az alatta lévő hőszigetelés pedig csak nem éghető lehet, a tetőszigetelési rendszer pedig legalább mérsékelt tűzterjedésű legyen. Ha a csapadékvíz elleni - vagy hőszigetelő réteget felülről nem éghető anyagú réteggel fedik, akkor a hőszigetelés anyaga éghető is lehet. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.2.10., illetve 1.5.3.2.szakasz)

A konkrét tűzállósági határértéket a tervezés során az épület funkciója, szintszáma, tűzveszélyességi osztálya, illetve tűzállósági fokozata határozza meg. A kavics terítés természetesen nem éghető rétegnek minősül, annak réteg vastagságára vonatkozóan külön tűzvédelmi követelmény nincs.

Megjegyzés: Tűzvédelmi hatóságként az önkormányzati tűzoltóság jár el.

Kiürítési útvonal / folyosó

A kiürítési útvonal fogalmának meghatározásával látszólag nem marad adós a vonatkozó jogszabály, hiszen a kiürítési számításoknál a kiürítési útvonal hossza megjelenik, mint a kalkuláció egyik alapja.

Ám ha végigkövetjük a kiürítési útvonalakra vonatkozó előírásokat, korlátozásokat (éghető anyag beépítése és elhelyezése) láthatjuk, hogy nem tekinthető minden szempontból kiürítési útvonalnak az az útvonal, amelyen a helyiséget elhagyják az ott levők. A helyiség éghető bútorainak, berendezési tárgyainak elhelyezéséhez ez esetben minden esetben a tűzvédelmi hatóság engedélye kellene. Ezzel a hatóság már-már a lakberendezési tanácsadó szintjére kerülne.

A következőkben ismertetett megközelítés a biztonságos kiüríthetőség logikáját alapul véve ad életszerű megoldást a fogalmak és az ezzel járó követelmények ellentmondásainak feloldására.

A kiürítési útvonal olyan, a kiürítésnél számításba vett közlekedő folyosó, egy vagy több helyiség kiürítését lehetővé tevő helyiség, illetve - épületszerkezetekkel körülhatárolt - lépcsőház vagy lépcsőszerkezetet tartalmazó helyiség, továbbá átrium, amely rendelkezik hő- és füstelvezetéssel, fal-, födém-, padlószerkezteinek, burkolatainak tűzállósági határértéke és éghetőségi, valamint egyéb tűzvédelmi paraméterei teremtik meg az épület elhagyásának biztonságos feltételeit.

Falszerkezet

A kiürítési útvonal előzőekben meghatározott definíciójából következik, hogy a falszerkezet födémtől födémig folytonos. Nem tűnik megfelelőnek ezekben az esetekben, ha az álpadló felett épül csak térelhatárolás, illetve ha csak álmennyezetig történik a válaszfal építése, hiszen a jelenleg minősítéssel rendelkező válaszfalakat az égetési vizsgálat során födémek közé építik. Ráadásul nem is logikus, ha a falszerkezet tűzállósági határértékkel rendelkezik, de az álmennyezeti, illetve az álpadló alatti térben a tűz és a füst szabadon terjedhet.

Éghetőségi és tűzállósági határérték követelmények:

Általános esetben a kiürítési útvonal falszerkezete nem éghető anyagú legyen, és tűzállósági határértéke feleljen meg az adott épület tűzállósági fokozatának megfelelő, a válaszfalakra vonatkozó követelménynek.
középmagas épület és magas épület esetében nem éghető anyagú, és 0,65 óra /39 perc/ tűzállósági határértékű legyen. Ha az épület I. tűzállósági fokozatú, akkor a válaszfalakra 1,0 óra tűzállósági határérték követelmény érvényes; ilyenkor értelemszerűen a szigorúbbat kell alkalmazni.

A belső kiürítési útvonalak határoló falaiban alkalmazott üveg-, vagy üvegezett szerkezetek tűzállósága - a nyílászárók kivételével - feleljen meg az adott fal tűzállósági határértékének. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.2.9. szakasza)

Megjegyzés: A kiürítési útvonal falszerkezetébe tehát csak tűzállósági határértékkel rendelkező üvegszerkezet építhető be.

Álmennyezet

(A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.5.1.1. szakasza, és I/4. fejezet 4.2.1. szakasz)

Közösségi épületek kiürítési útvonalain legalább közepesen éghető álmennyezetet kell alkalmazni.

Kétszintesnél magasabb lakó és szállásépület kiürítési útvonalain legalább közepesen éghető álmennyezetet kell alkalmazni.

Iskolák kiürítési útvonalain az álmennyezet legalább nehezen éghető legyen, égve csepegésre hajlamos és fokozott füstfejlesztési osztályba sorolt anyagokat nem tartalmazhat.)

Megjegyzés: Látható, hogy a jogszabály alapterület, illetve létszámkorlátozás figyelembe vétele nélkül megengedi éghető anyagú álmennyezet alkalmazását. Kiürítési útvonalon a biztonságos menekülés érdekében javasolt a nem éghető anyagú álmennyezet alkalmazása.

Bölcsődék, óvodák, csecsemőotthonok és fekvőbetegek ellátására szolgáló gyógykezelési épületek kiürítési útvonalain az álmennyezet és annak függesztő és tartószerkezeteinek anyaga nem éghető anyagból kell, hogy készüljön.

A tömegtartózkodás célját szolgáló helyiségek kiürítési útvonalain az álmennyezet és annak függesztő és tartószerkezeteinek anyaga nem éghető anyagból kell, hogy készüljön.

Középmagas és magas épület kiürítési útvonalain az álmennyezet és annak függesztő és tartószerkezeteinek anyaga nem éghető anyagból kell, hogy készüljön.

Burkolatok

(A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.5.6. szakasza alapján)

Padlóburkolat és a lábazat anyaga

Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosókon és lépcsőházakban nem éghető, vagy nem éghető aljzaton legalább mérsékelt lángterjedésű legyen.

Középmagas- és magas épületek kiürítési útvonalain, illetve közlekedési terein nem éghető, vagy nem éghető aljzaton legalább mérsékelt lángterjedésű legyen.

Füstmentes lépcsőházakban nem éghető, vagy nem éghető aljzaton legalább mérsékelt lángterjedésű legyen.

Szociális otthonok és gyermekintézmények közlekedési terein nem éghető, vagy nem éghető aljzaton legalább mérsékelt lángterjedésű legyen.

Kórházak kiürítési útvonalain nem éghető aljzaton közepes lángterjedésű legyen.

Fal- és mennyezetburkolat, szigetelések

Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosókon a fal és mennyezetburkolat nem éghető kell hogy legyen. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.5.6.5. szakasz)

Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek kiürítési útvonalául szolgáló folyosók hő- és hangszigetelése nem éghető kell hogy legyen. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/3. fejezet 1.5.7.1. szakasz)

A kiürítési útvonalak falburkolatát úgy kell kialakítani, hogy az a burkolat mögötti részén anyagtárolásra ne adjon lehetőséget. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/4. fejezet 4.2.2. szakasz)

Ez az előírás úgynevezett használati szabály, azaz a tervezés fázisában elvileg nincs vele teendő. Előrelátó tervezőként azonban érdemes olyan módon végiggondolni az épület átadás utáni életét, hogy minimálisra csökkentsük annak esélyét, hogy a használat során tönkretegyék a tervezési koncepciót. A közlekedő folyosókon kialakuló falfülkék, beugrók szinte hívogatják az embereket, hogy ott különféle anyagokat tároljanak, és ha ez megszokássá válik, utána nincs megállás. A cél nem az, hogy feltett kézzel azt mondjuk, hogy én megfeleltem a szabályoknak, hanem az, hogy biztonságos legyen a tervezett épület.

Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,90 m magasságon belül nem szűkítheti. (OTÉK 95.§ (4))

Hő- és füstelvezetés

A kiürítésre számításba vett közlekedési útvonal hő- és füstelvezetését és hatékony légutánpótlását biztosítani kell. (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35. § (5.) bekezdés, a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/4. fejezet 4.2.3., illetve I/6. fejezet 1.8. szakasz)

Az épületek kiürítésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. (Országos Tűzvédelmi Szabályzat 35. § (10.) bekezdés)

Biztonsági és irányfény világítás

A biztonsági és irányfény világítás kialakítására konkrét előírás a nagy forgalmú épületekben és tömegtartózkodásra szolgáló építményben lévő, valamint a magas épületek, illetve zártfolyosós és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalai esetében van. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/4. fejezet 5.1.8. szakasz, és I/6. fejezet 1.11. szakasza) Az irányjelző feliratok kialakítására vonatkozó műszaki előírások 2/1998 (I.16.) MüM rendelet, munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről, a tartalékvilágításra vonatkozó szabvány: MSZ EN 1838)

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ezt erősíti meg, illetve egészíti ki a hatóság eseti elbírálási jogkörével: Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, valamint nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, szabadtéren és építményben, továbbá ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni. (OTSZ 38. § (4) bekezdés)

Figyelembe véve azonban azt az általános érvényű előírást, hogy az építményt, illetve annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent tartózkodók a megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, megkockáztathatjuk a következőket. Minden esetben, függetlenül attól, hogy zárt folyosós a kiürítési útvonal, vagy egylégterű, nagy alapterületű helyiségről van szó, a menekülést segítendő biztonsági és irányfény világítást kell kiépíteni.

Kiürítési útvonalra vonatkozó egyéb előírások

Egy építményben több önálló rendeltetési egység akkor helyezhető el, ha közös kiürítési útvonaluk a rácsatlakozó helyiségek teljes befogadóképességre méretezett. (OTÉK 104.§ (2) bekezdés d) pontja)

Hogyan lehet éghető anyagot beépíteni, illetve elhelyezni a kiürítési útvonalon?

Ebben az esetben a tűzvédelmi hatóság /önkormányzati tűzoltóság/ hozzájárulását kell kérni. Ilyenkor valamilyen ellensúlyozó intézkedést kell megajánlani, pl. több irányú kiürítés lehetősége, szigorúbb tűzállósági fokozatú szerkezetek használata, stb.

Többszintes iskolák folyosóin - ha azokról kétirányú kiürítés lehetséges - legalább "nehezen éghető" anyagú szekrények beépíthetők. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/6. fejezet 1.7. szakasza)

Az olyan egyszintes "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó építményeknél, amelyeknél a nagy alapterület nem teszi lehetővé a kijáratok, védett tűzszakasz vagy övezet megközelítését a kiürítési számítások alapján meghatározott időn belül, ott megfelelő menekülési alagutat vagy zárt folyosót kell létesíteni a biztonságos kiürítés érdekében. Az alagút vagy zárt folyosó határoló szerkezetei legalább 1 óra tűzállósági határértékűek legyenek. Ezeknek bejárati ajtói "nem éghető" anyagúak és önműködően csukódóak legyenek. (A tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeiről szóló 2/2002. (I 23.) BM rendelet 5. számú melléklet I/6. fejezet 1.13. szakasza)

Lap teteje Ugrás az oldal tetejére

 Vélemények a cikkről

Név:
Vélemény:
 (#1) cioekKcosDC 2012.10.14.
Kedves c9va!Nagy valf3szednűse9ggel a pince vedz elleni szgeitele9se nem megoldott. Hie1ba sze1redtja ki a levegőt a pince9ben, eze1ltal a pincefalak is valamivel sze1razabbak lesznek a nedvesse9gnek folyamatos ute1npf3tle1sa van. Ha a pince9be helyezi le a ke9szfcle9ket, akkor a ffcrdőszoba fala valf3szednűleg nedves marad.A pe1ramentesedtő ke9szfcle9ket a ffcrdőszobe1ba javaslom elhelyezni. Ott tudja igaze1n kifejteni a hate1se1t. Zuhanyze1s ute1n bekapcsolja e9s hagyja reggelig dolgozni nyitott ajtf3 mellett.A pene9sz megjelene9se a tfalzott nedvesse9gtartalom miatt van. Ebben az elektromos pe1re1tlanedtf3 segedteni tud.Ha tove1bbi ke9rde9se van edrja meg be1tran.dcdv:Csipak Zsolt

 (#2) Viszkok Ágnes 2016.03.06.
Kérdésem a következő! Egy négy emeletes 65 lakásos társasházban lakom.Minden második lépcsőházban van a negyediken a tetőre menekülési kijárat.Ahol nincs ott mia helyzet ha mondjuk a másodikon van tűz.Kérdezném ezt ki kell alakítani vagy a negyedik lakójai ugranak ha már nrm tudnak lejönni mondjuk a füsttől? Köszönöm! Várom a válaszát.

 (#3) 2016.06.24.

Kapcsolódó cikkek
Archívum
   
Hírlevél

Feliratkozás
Leiratkozás
Kezdőlap