Cikkek  
Gresham Palota: két világrész szabványai
Kruppa Gábor - Kiss Levente
Küldés e-mailben Nyomtatható változat 
A Gresham Palota tűzvédelmi megoldásai kifejezetten érdekesek és tanulságosak. Nemcsak azért, mert a műemléki előírások szem előtt tartása mellett kellett beépíteni a kor színvonalának és egy modern szálloda igényeinek megfelelő berendezéseket, hanem azért is, mert az építtető Four Seasons szállodalánc hol az európai, hol az észak-amerikai tűzvédelmi szabványokat alkalmazta, mindig a szigorúbb előíráshoz tartva magát.

A Belváros-Lipótvárosi Önkormányzat 1990-től próbálkozott Gresham Palota értékesítésével, s az épület 1999-ben került a beruházó Gresco Rt. tulajdonába. A háború után beköltöztetett állami vállalatokat lassan sikerült kitelepíteni, majd hosszas alkudozás után megegyezés született a lakók kártalanításáról is. Mindez az utolsó pillanatban történt, mert az épület ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy több telet nehezen tudott volna átvészelni. A tető bádogozásának lyukain és a passzázs üvegtetejének résein át számos helyen szabadon folyt be a víz, ami a burkolatok mögé jutott, és mivel ekkor már csak az épület néhány részét fűtötték, a fagyás miatt a burkolatok leváltak, töredeztek. Az utolsó néhány év gazdátlansága szinte több kárt tett a házban, mint a háborúk és forradalmak együttvéve, pedig azok sem kímélték a Budapest egyik stratégiai csomópontjában álló épületet.

Láthatatlan védelem

Ahogyan a Gresham bérlakásai a századforduló legmagasabb műszaki és művészi színvonalát képviselték, a szálloda vendégei ma is elvárják, hogy biztonságukról az elvárható legmagasabb szinten gondoskodjanak. A hazánknál szerencsésebb sorsú országok máig folyamatosan lakott kastélyaiban és egyéb műemlék épületeiben az évek során a gondos tulajdonosok az összes szükséges kényelmi és biztonsági berendezést beépítették, miközben megőrizték az épület történeti karakterét.

A mai kor technikai berendezéseinek (légkondicionáló, számítógépes hálózat, sprinkler) beépítésénél fontos szempont volt, hogy azok üzemeltetése, karbantartása a vendégterekből észrevehetetlen módon történjen, a műemlékvédelem alatt álló passzázsban és lépcsőházakban pedig ne kelljen ezek miatt semmit megbontani. További nehézség volt - főként a tűzjelző berendezés és oltóberendezések telepítésénél -, hogy a műemlékvédelmi követelmények betartása mellett az épületnek egyszerre kellett megfelelni az észak-amerikai és a magyar szabványoknak, így a tűzvédelmi előírásoknak is. Természetesen eltérő követelmények esetén mindig a szigorúbbat, jobb minőséget, nagyobb biztonságot nyújtó megoldást kellett választani. Kevés olyan esetet lehet említeni, amikor a hazai előírás volt a szigorúbb, hiszen a szálloda építési engedélyének időpontjában még nem módosították az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, ezért például beépített automatikus tűzjelző berendezést is csak a tűzvédelmi hatóság külön előírása alapján kellett volna kiépíteni.

Jogszabályi környezet

Ugyanabban az évben, amikor az uniós ajánlás megjelent, a hazai szakemberek számára is fontos esemény történt: kiadták az építmények tűzvédelmét szabályozó MSZ 595 szabványsorozatot. A Four Seasons szállodalánc a saját, az NFPA (National Fire Protection Association, Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség) előírásain alapuló szabályrendszerét (a továbbiakban NFPA) alkalmazza valamennyi szállodája esetében. Az NFPA bizonyos biztonsági szinteknek megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg az épületekkel kapcsolatosan, azaz nem kötelező érvényű szabvány. A tulajdonos érdeke, hogy ezekből az ajánlásokból minél többet betartson, hiszen az épület biztosításának megkötésénél ezekre kell hivatkozni, külön is megjelölve az eltéréseket, illetve az ezekre tett ellensúlyozó intézkedéseket. Hasonlóan fontos szempont, hogy a vendégek érezzék, hogy biztonságukért mindent megtett a szálloda építője és üzemeltetője. A műemléki szempontoknak ellentmondó követelmény volt az - a hazai belsőépítész-gondolkodásmódtól idegen - üzemeltetői igény, hogy a biztonsági berendezések jelenléte a vendégek számára is jól érzékelhető legyen, vagyis nem lehetett az egyébként gyakran alkalmazott rejtett sprinklerfejeket használni. A kiterjesztett szórásképű oldalfali szórófejekkel meg lehetett oldani, hogy a stukkódíszes mennyezeteken ne legyen eggyel több „dísz".

Főbb építészeti jellemzők

A pince, földszint és hat emelet magas épület az elmúlt századforduló idején épült, ennek köszönhetően teherhordó szerkezetei jellemzően nagy keresztmetszetű téglafalak, illetve acélgerendás poroszsüveg födémek. Az épületben több helyen is alkalmaztak acél kiváltókat és szegecselt osztott szelvényű acélpilléreket. Az acélpilléreket éltégla fallal vették körül, és szellőzést, esőcsatornát, néhány helyen pedig (talán utólag kialakított) kéményt vezettek bennük. Az egyszerűbb, kisebb homlokzati acélpilléreket eredetileg parafa burkolattal védték a páralecsapódás és a tűz ellen. A szegecselt, négy emeleti szintet tartó acéltartók védelmére csak a rabichálóra felhordott vakolat szolgált.

PasszázsAz épület használatba vételéhez 1906-ban a tűzvédelmi szempontból akkor illetékes rendőrhatóság nem járult hozzá. De nem a fent említett, ma már szinte hihetetlennek tűnő hiányosságok miatt, hanem azért, mert a fő- és melléklépcsőházak is az üveggel fedett passzázsba nyíltak, ahonnan tűz esetén a füst nem tud eltávozni. Sajnos az épület bontása során ez az aggodalom részben igazolást is nyert. A pincei acélszerkezetek bontásánál az olajos törmelék begyulladt, és annak ellenére, hogy az üvegezés akkor már meglehetősen hiányos volt, a passzázs hamarosan az oda nyíló pincei szellőzőkön felszálló fekete füsttel telt meg. Ezt a hiányosságot egyébként az átalakításnál automatikusan nyíló füstelvezető ablakok beépítésével javították.

Épületszerkezetek állékonysága, tűzszakaszolás

Az NFPA tűzgátló elválasztási koncepciója némileg eltér a magyar tűzszakaszolási elvektől. Logikai egységeket határoz meg, amelyeket meghatározott tűzállósági határértékű szerkezetekkel kell elválasztani más egységektől. A magyar szabályozás szerint az eltérő rendeltetési egységeket külön tűzszakaszként kell kialakítani. Az NFPA kevésbé engedékeny: az egyes szinteket legalább 2,0 óra tűzállósági határértékű födémekkel kellett elválasztani. A meglévő, védelem nélküli acélgerendás födémeket ezért ún. szórt védelemmel látták el. Ugyanígy jártak el a 6. és 7. emelet összefüggő acélszerkezetének esetében is, azzal a különbséggel, hogy a védelem itt 2,5 óra, ugyanis a 6. emeleti ferde vonalú szerkezet hordja a felette levő födémet. A fő tűzszakaszokat tehát szintenként alakították ki. A tűzszakasz-határokon mindenhol jelölték az adott szerkezet tűzállósági határértékét, arra az esetre, hogy ha a szerkezetet meg kell bontani, a helyreállítás az eredeti kialakítás szerint történjen. Ezen belül valamennyi gépészeti helyiség, az uszoda és fitness részleg, a konyhák, a mosoda, az irodai részleg külön tűzszakaszt alkot. A mosodába érkezik a szennyesledobó, ami minősített tűzgátló szerkezetből készült, de csak angolszász minősítéssel rendelkezik. Gyakorlatilag valamennyi szállodai szoba önálló tűzszakaszt alkot. A falszerkezet 1,0 óra tűzállósági határértékű, a szobaajtók 0,5 órásak; az NFPA szerint így biztosítható, hogy a keletkező tűz terjedését korlátozzák.

A szobákra és a lépcsőházakra mindenhol az eredeti mintájára újonnan legyártott, de a mai szállodai szabványoknak megfelelő tűzgátló ajtó került, a homlokzati ablakokat ugyancsak újakra cserélték azzal, hogy a részletek és a vasalatok mindenben követik az eredetit.

A szálloda előtti Roosevelt tér alá többszintes mélygarázst építettek, amellyel a -1 szinten közvetlen kapcsolat van. A tűzgátló előtér alkalmazásával kialakított átjárás 1,5 órás tűzgátló ajtókon keresztül történik.

Kiürítési útvonalak

Az épületben öt lépcsőház található. A három meglévő ugyan szép, de biztonsági szempontból nem voltak megfelelők, mert a földszinti előcsarnokba érkeznek le. Követendő szabály volt, hogy a kétirányú menekülés biztosított legyen. Az úgynevezett „zsák" folyosók legnagyobb hossza maximum 15 méter lehet, ezért a biztonságos kiürítés érdekében két új lépcsőházat építettek. Ezek mindegyike előtérrel rendelkező túlnyomásos füstmentes lépcsőház, amelyek a földszinten közvetlenül a szabadba vezetnek az úgynevezett pánikfolyosón keresztül. A három meglévő lépcsőház zárt lépcsőházként működik, szintenként a szabadba szellőztethető, a legfelső szinten a tűzjelző jelére automatikusan a szabadba nyíló ajtókkal. Valamennyi lépcsőházi ajtó 1,0 óra tűzállósági határértékű. Ezen túlmenően a 32,5 m2-nél nagyobb alapterületű, illetve 50 főnél nagyobb befogadó képességű helyiségeket két kijárattal kellett kialakítani. 100 főnél nagyobb befogadó képességű termek esetében az ajtóknak pániknyitóval kell rendelkezniük.

A kiürítési útvonalak védelmét szolgálja az is, hogy minden, a közlekedőkre nyíló helyiségnek - még a jégkockakészítő szobának is - 0,5 óra tűzállósági határértékű ajtaja van.

Itt kell megemlíteni, hogy a szálloda minden szintjén két szobát mozgáskorlátozottak számára alakítottak ki. A szobák közelében tűzgátló előtéren keresztül, akadálymentesen megközelíthető biztonsági felvonó segíti a mozgáskorlátozottak menekítését.

Energiaellátás, biztonsági és irányfény világítás

A biztonsági berendezések részére önálló, a közüzemi villamos hálózattól független tartalék betáplálásról kellett gondoskodni. Erre a célra a tetőtéri gépészeti egységben helyezték el a dízel aggregátot, amit természetesen tűzgátló szerkezetekkel határoltak körül. Külön követelmény volt, hogy a biztonsági és irányfény világítás állandó üzemű legyen, hiszen az így nem csak áramkimaradás esetén kapcsol be, és az esetleges meghibásodás is azonnal látható.

A tűz keletkezésének kockázatát csökkenti, hogy az elektromos felszálló vezetékek a szinti elosztókból kötés nélkül, toldás nélkül közvetlenül a szobákat látják el. A biztonságot növeli az a kialakítás is, hogy a kiürítési útvonalakon az álmennyezet felett nincsenek elektromos kábeltálcák; azokat a szobák előtere felett vezették át, a szobáktól 1,5 óra tűzállósági határértékű elválasztással. Azokat a berendezéseket, amelyeknek tűz esetén is működni kell (pl. ventilátorok, hő- és füstelvezető ajtók, ablakok, szivattyúk, stb.) 90 perces tűzállóságú tűzálló kábel táplálja.

Tűzjelző és oltóberendezés, evakuációs hangosítás

Az épületben teljes körű tűzjelző és sprinkler hálózatot építettek ki. A szobák esetében az érzékelők jelzései megjelennek a szobaajtókon elhelyezett LED-eken is, ami lehetővé teszi a könnyebb azonosíthatóságot. A folyosói mennyezeten lévő szép gipsz stukkók látványába nem illett a pontszerű érzékelő formája, ezért ott aspirációs füstérzékelővel oldották meg a tűzjelző általi védelmet.

A lifteket tűz esetén általános esetben a tűzjelző berendezés a földszintre vezérli. Amennyiben a tűzjelzés a földszintről érkezik - illetve a földszinti kapcsolattal nem rendelkező liftek esetében a kiürítési szintről - akkor az első emeletre történik a vezérlés, hogy a védett tűzszakaszban lévő menekülési lépcsőn keresztül biztonságosan el lehessen hagyni az épületet.

Az NFPA szerint nincs olyan terület, ami a sprinkler védelemből kihagyható, így az elektromos helyiségek, a füstmentes lépcsőházak is sprinklerezettek, a szaunák területeit 141 ºC kioldási hőmérsékletű szórófejek védik. Ahol a vízzel oltás valamiért nem megoldható, más oltóberendezést alkalmaztak: a szerverszobában gázzal oltót építettek ki, a konyhákban az elszívó ernyőkbe egyedi oltóberendezést (ANSUL) építettek, a szennyesledobó szintén saját oltóberendezéssel rendelkezik.

A tűzjelző berendezéstől független, önálló rendszerként evakuációs hangosító berendezést építettek ki. A rendszer saját akkumulátorról üzemel, 90 perces tűzálló kábel látja el árammal, a hangszórók angolszász minősítés szerint 90 percig tűzállóak.

Eltérő szemlélet

Célunk nem az NFPA részletes és teljes ismertetése volt, hanem annak bemutatása néhány konkrét példán keresztül, hogy milyen biztonsági elveket követ egy Európán kívüli felső kategóriás szálloda. Talán elmondhatjuk, hogy amilyen újdonságot hozott a vendéglátás terén a Four Seasons, olyan új szemléletet mutatott a tűzvédelemben is. Fő filozófiája a tűz keletkezésének csökkentése, illetve terjedésének hatékony korlátozása szigorú tűzszakaszolási elveknek megfelelően, valamint az épületben lévők közvetlen szabadba menekítése. Némi kritikát is meg kell azonban fogalmaznunk. Az észak-amerikai elgondolkodás a keletkező füst elvezetésére nem fordít kiemelt figyelmet. A sprinkler védelem, illetve a menekülő lépcsőházak rövid elérési távolsága miatt a füstelvezetést az eloltott tűz utáni szellőztetésként kezelik. Szerencsétlen esetben azonban előfordulhat, hogy mire a sprinkler berendezés működni kezd, a füst hatásának közvetlenül kitett emberek komoly egészségkárosodást szenvedhetnek. A füstelszívó ventilátorok a tűzjelző berendezés jelére azonnal indulnak, de lehetőség van a tűzjelző központtól független indításra, illetve leállításra is.

Ötven évig fényben, ötven évig árnyékban

Építése idején a Gresham Életbiztosító-társaság székháza kiemelkedett az eklektikus stílusú városi házak sorából. Az angol cég azért vásárolta meg és bontotta le Budapest egyik legszebb fekvésű ingatlanát, a Hild József által tervezett, klasszicizáló stílusú Nákó-házat, hogy helyére a kor ízlésének megfelelő épületet emelhessen. Egy egész épületben jelent meg itt az akkor még újdonságnak számító szecessziós ornamentika, s az is emelte az épület értékét, hogy korának legmagasabb technológiai és művészeti színvonalát képviselte. A földszinti és félemeleti szinteken a tégla főfalakat a változatos belső kialakítás kedvéért acélpillérek és szegecselt gerendák helyettesítették. Budapesten talán itt alkalmaztak először elektromos árammal mozgatott kaput, a közlekedőkben villanyvilágítást, a lakásokban központi porszívót. Az épületet a földszinten átszelő passzázst prizmaüvegekből elektrolitikus eljárással összeállított lapokkal fedték, hogy az udvarba minél több természetes fény juthasson. Az épületet díszítő üvegmozaik, kerámia, kőszobrász és kovácsoltvas munkákat a kor legjobb iparművészeitől rendelték meg. Törekedtek arra, hogy az építési időt a csak később általánossá váló előregyártás módszereivel lerövidítsék - például azzal, hogy a mozaikokat ismétlődő motívumokból illesztették össze, a kovácsoltvas munkáknál pedig előszeretettel alkalmaztak ipari szelvényeket.

A második világháború komoly károkat okozott az épületben: bombatalálatban sérült meg az északi torony tamburja, leomlott a Gresham-lépcsőház, és leégett a tetőszerkezet, megsemmisítve az összes tetődíszt. Belövés utáni tűz pusztított az első emelet feletti erkély szoborcsoportjánál és a Mérleg utcai kapunál. A homlokzatba repeszek fúródtak, és a gránitlábazatból is lövedékek pattintottak le jókora darabokat; egy éles tüzérségi akna pedig majdnem hatvan éven keresztül rejtve maradt a tetőgerendák alatt.

A háborús pusztítások után az épületet sosem hozták teljesen rendbe; a károkat kijavították ugyan, de csak annyira, hogy az épület ne legyen életveszélyes, és ne ázzon be. A valaha elegáns, nagy lakásokat néhol kisebbekre osztották, másutt pedig éppen a válaszfalak kibontásával alakítottak ki nagyobb tereket az állami cégek műbőr párnás ajtóval lezárt irodái számára. A passzázst garázsnak használták, a lépcsőházakban lévő felvonókat egyenliftekre cserélték. A belső átalakítások és IKV-s karbantartás következtében a palotából lassacskán piszkos, málladozó vakolatú bérház lett - ugyanolyan, mint sok más budapesti társa.

 

Lap teteje Ugrás az oldal tetejére

 Vélemények a cikkről

Név:
Vélemény:
 (#1) seres 2009.05.14.
Szakmailag is szép kihívás volt a felújítás. És ez minden szakmára igaz. Mi közel 3 évet töltöttünk az épület falai között. Az egyik legemlékezetesebb, és egyben a legszebb épület, amiben valaha dolgoztam. E cikk írójával párszor végigjártuk. Ezért is hiteles a cikk.

 (#2) Kiss Levente 2009.05.14.
Melyik írójával? :-) eljáró tűzoltóként nekem különösen szép emlék, egyike azon kevés projekteknek, amikor a tervező/beruházó felülről akarta közelíteni a szabályt, nem azt kereste, hogy miért nem kell valamit megcsinálni, hanem nyugodt szívvel vállalható lehessen később is...

Kapcsolódó cikkek
Archívum
   
Hírlevél

Feliratkozás
Leiratkozás
Kezdőlap